2011. február 14., hétfő

Milka csokis muffin Valentin-napra

Ezt a muffint a páromnak készítettem Valentin-napra. Mivel szereti a muffint is meg a Milka csokit is, gondoltam összeötvözöm a kettőt. Már sokszor készítettem, sokféle muffint, de ilyen puha, szellős, könnyű sohasem lett mint most. Tudta a Jóisten, hogy olyannak készül, akit nagyon szeretek.


Hozzávalók:
  • 24 dkg liszt (12 evőkanál)
  • másfél kiskanál sütőpor
  • 10 dkg cukor (5 evőkanál)
  • egy simára kevert tojás
  • két dl tej
  • 5 dkg olvasztott vaj 
  • 1 fehér Milka csoki 
  • fehér és piros cukorglazúr


Elkészítés:
 Egy kisebb tálban a lisztet elkevertem a sütőporral. A vajat megolvasztottam. Egy másik edényben elkevertem a tojást a tejjel, az olvasztott vajjal, a cukorral és egy fél apróra reszelt fehér Milka csokival, ebbe pedig belekevertem a lisztet. Ezt a masszát vigyázva összeforgattam, amíg teljesen átnedvesedett.
A tésztamasszát vajjal kikent, muffin sütőpapírral bélelt formákba öntöttem. Előmelegített sütőben fél óra alatt megsült.
Amíg a muffinok kihültek, gőz fölött megolvasztottam a megmaradt Milka csokit, és bekentem vele a muffinok tetejének egyik felét. Az üresen maradt felükre piros és fehér cukorglazúrral szíveket rajzoltam.


12 megjegyzés:

@havas írta...

De kis cuki-falatok! :)

Kati írta...

Kata,köszi! Igen, az a jó a muffinban, hogy diszíthető, variálható a végtelenségig.

Kreatív konyha írta...

aranyosak...., ügyes vagy

Kati írta...

Mónika köszönöm, hát nem lettek tökéletesek, de most a gesztus az ami számított nekem.

georgina írta...

Tudod nem csak a külső a lényeg de biztos nagyon finom és az a fontos.Egyébként nekem tetszik is szerintem csuda klassz!Guszta!

Kati írta...

Georgina, igen, tényleg finom volt, percek alatt elfogyott.

Edó írta...

Milyen jópofák:)

Juci írta...

Édeskék!

Kati írta...

Edó, Juci, köszönöm!

Panna írta...

Szerintem is szép lett és ráadásul egy nagyon kedves meglepetés a párodnak!

Kinguci írta...

Latszik hogy benne van a szived-lelked :). Szepikek lettek.

Kati írta...

Panna, Tesó, köszi a dícséretet!