2012. szeptember 6., csütörtök

Szilvadzsem

Rigmányban van egy szilvásunk, amit édesanyám szüleitől kaptunk, ott voltunk most szombaton is szilvát szedni. Nem termett olyan rengeteg, de a család számára pont elég, készült belőle dzsem, kompót, süti, tettünk a fagyasztóba is szilvásgombócnak a télire, aszaltunk is belőle, és még pálinkának is maradt. Amúgy csodaszép helyen fekszik a szilvásunk, Csípáncserének hívják a rigmányiak azt a helyet, sajnos a mindennapi elfoglatságok mellett ritkán van időnk kimenni Rigmányba, és úgy rendbetartani a szilvást ahogy igazán kellene. És ez igazi bio termés, mert ezek a fák aztán semmilyen permetezést nem kaptak évtizedek óta.





Hozzávalók:
  • kb. 10 kg szilva
  • minden kg-hoz 15 - 20 dkg cukor
  • 1 kávéskanál szalicíl vagy befőzőpor
Elkészítés:
A dzsemet édesanyámmal kettesben főztük, mert így sokkal hamarabb megy, és persze ő az igazi szakértője ennek.
A szilvát több lében alaposan átmostuk, majd kimagoltuk. Egy nagy lábosban főni tettük, folyamatosan kavargattuk. Cserepet tettünk a fazék alá, hogy nehogy odaégjen. Amikor a haja már sirülni kezdett, édesanyám a paradicsomhajaló géppel kihajalta. Ezután ismét visszatettük főni, és addig főztük amíg jó sűrű lett, ekkor hozzáadtuk a cukrot, csak ízlés szerint. Nem kellet hozzá sok cukor mert jó édes volt a szilva. A cukor egy kissé felhígította, így még bugyogtattuk egy kicsit amíg ismét vastagodni kezdett. Legvégül hozzákavartuk a szalicílt, és befőttesüvegekbe töltöttük. Néhány órát hagytuk hogy bebőrözzön, utána pedig lekötöttük.


A fotókat a szilvásról és környékéről készítettem:)



Rigmány határa

Mezei út Rigmányban

Rigmány madártávlatból


12 megjegyzés:

Erdokóstoló írta...

Hát, azért ez szép kis termés! Volt mit kevergetni!
Rigmány pedig úgy látom kedves kis falu a dombok között. Van mit megmászni a szilvásig!

Fernel írta...

Ó, honvágyam lett :(

Blogkonyha írta...

Hű, micsoda lekvár sereg! Én is főztem, frissen nagyon finom volt. Szépek ahogy ott sorakoznak!

Katalin írta...

Szépek lettek a lekvárjaid! Jó ha van saját termés, főleg, ha bio.

Unknown írta...

Én is tettem el szilvát,csak aszalva... :o)
Örültem amikor láttalak az újságban gratula :o)

Hankka írta...

Hát, nem is termett rosszul ez a szilvás, nagyon guszta lekvárt főztetek! :) Olyan jó olvasni ezeket a (legalábbis számomra) régies hangzású helységneveket! :)

HajniZoli írta...

Jöhet a tél nálatok is:-) ügyesek vagytok!

trollanyu írta...

Jaj de irígyellek:) Csodaszép a lekvár, a kedvencem, meg a képek is,olyan nyugalmas:)

Jámborné Budai Mónika írta...

Nagyon szép lett a színe,ügyes vagy!!

Kati írta...

Erdőkóstoló, hát igen, kevergetni is volt mit, pattogatni is, meg szedni is. Ja és kimászni a hegybe, de azt nagyon szívesen ettük, olyan szép idő volt, nagyon jólesett:)

Fernel, elhiszem:)

Illéskrisz, igen frissen nagyon finom, de télen is:)

Katalin, szerencsére most volt:)

Rózsa, köszi:) Mi is aszaltunk, anyum a napon, nagymamám a kemencében, majd azt is megmutatom:)

hannka, köszi:) Bizony még nekem is jó hallani őket, pedig én ebben nőttem fel:)

HajniZoli, igyekszünk - igyekszünk, család férfi tagjai főleg nagyon dzsemesek:)

trollanyu, köszi, hát igen Rigmány egy nyugalmas kisfalu.)

Mónika, köszi:) Anyummal ketten voltunk az ügyesek, mert ketten főztük:)

Marika írta...

Nagyon finom lehet a dzsem, gyönyörű színe lett! Ügyesek vagytok! Én is főztem, igaz kicsit másképp, de imádjuk! A fotók csodálatosak! Nagyon szép helyen nőttél föl!!

Kati írta...

Marika, köszi, igen nagyon finom lett:) Két éves koromig laktunk Rigmányban, de a nyarakat azután is ott töltöttem:)