Majdnem frankfurti leves

Már nagyon rég ki szerettem volna próbálni a frankfurti levest, de mindig úgy esett, hogy kelkáposzta sosem volt itthon, egyszerűen azért, mert itt nálunk nem árulnak, csak Marosvásárhelyen tudnék venni. Most is így volt, viszont volt a fagyasztóban egy jó maréknyi előfőzött kelbimbóm, ezt tettem végül bele a levesbe. Ezzel is nagyon jellegzetes ízű leves született.

Hozzávalók:

• 3 - 4 sárgarépa
• 2 petrezselyem
• 1 kicsi zeller
• 2 krumpli
• 4 kisebb szál disznóhúsból készült virsli
• 1 maréknyi kelbimbó
• 2 babérlevél
• 1 szál zellerzöld
• néhány szál petrezselyemzöld
• 1 hagyma
• 3 evőkanál házi ételízesítő
• só
• bors
• 1 evőkanál liszt
• 2 dl tejföl
• pici olaj
• 1 kávéskanál őrölt fűszerpaprika

Elkészítés:
A hagymát kevés olajon megdinszteltem, a lángról levéve hozzáadtam a pirospaprikát, a karikára vágott zöldségeket, a krumpli kivételével, vizzel felöntve főni tettem. Amikor a leves felforrt hozzáadtam a házi ételízesítőt, sót, babérlevelet, zellerzöldet. Amikor a zöldségek már majdnem megpuhultak, hozzáadtam a kockára vágott krumplit és a kelbimbót is. Közben a virslit karikákra vágtam, pici olajon megpirítottam és a kész leveshez adtam, egyet így is buzzintottam rajta, majd a tűzről levéve besűrítettem a liszttel elkavart tejföllel. Végül kevés borssal fűszereztem, és a tetejére apróra vágott petrezselyemzöldet szórtam.