2012. január 8., vasárnap

Churutos laskaleves

Amint már írtam ITT, Karácsony előtt ajándékot kaptam Zsuzsigától, az Ahogy mi szeretjük blog írójától, és a csomag tartalmazott két kúp churutot, amit egy idős őrmény származású néni készített. Többen kérdeztétek akkor, hogy mi is az a churut. A churut egy jellegzetes őrmény ízesítő, amely a következőképpen készül:
"Hozzávalók: 3 liter tej, 3 marék petrezselyemzöldje, 1-1,5 marék zellerzöldje, 1-2 szál csombord.
Elkészítése: A 3 liter tejből (nem lehet pasztőrizált!) 1,5 litert felfőzünk, majd langyosra hűtünk, és összetöltjük a 1,5 liter forralatlan tejjel.
Üvegbe teszünk, se nem meleg, se nem hideg helyen tartjuk, 3-4 héten át mindennap megkavarjuk, reggel is és este is. Kb. négy hét múltával, amikor citrom-savanyú, próbaként egy kis pohárnyit felfőzünk, ha nem megy össze, akkor kész. A tejet főzni tesszük, beleadjuk a kb. 3 marék őrölt/apróra vágott petrezselyemzöldjét, és a kb. másfél marék őrölt/apróra vágott zellerzöldjét, valamint 1-2 szál csombordot. Folytonos kavarás mellett lassú tűzön addig főzzük, míg sűrű lekvárszerű lesz. Kúp alakúra formálva megszárítjuk. A kész húslevesbe, amelybe már belefőttek a hússal töltött „tésztafülek”, megreszelve belefőzzük. Ízlés szerint tejföllel kevert tojássárgájával egészítjük ki, amit csak tálaláskor tesszük a forró levesbe. Készítési ideje augusztus, szeptember." A leírás INNEN van.
A pontosítás miatt beírom a  Gergely Éva könyvében megtalálható elkészítési módot is, mert Alíz szólt, hogy eredetileg rézüstben főzik a churutot, úgy lesz a legfinomabb.
"Churut(hurut) készítése:
Hozzávalók:3 liter zsíros, lehetőleg házi tej, 3 összmarék petrezselyemzöld, 1 összmarék zellerzöld, két szál csombor.
Augusztus - szeptemberben készítjük, amikor bőséges a zöldfűszer, számításba véve azt, hogy a tejet 3 - 4 hétig érlelni kell. A tejmennyiség felét felforraljuk, langyosra hűtjük, összekeverjük a nyers tejjel, uborkásüvegbe töltjük és gézzel lekötjük. Langyos helyen 3 - 4 hétig érleljük, minden nap legalább egyszer kavarva. Ha közben savó jönne fel a tetejére, azt letöltjük.3 hét után próbát főzünk: kis edényben egy ujjnyit felforralunk a tejből, s ha nem megy össze, hanem csak szép simán forr s a szaga citromsavanyú, a tej ki van érve.
  A tejet főni tesszük rézedényben, ha ez nincs, akkor hibátlan zománcú edényben. Relforraljuk a csomborral, néhány percig főzzük, majd hagyjuk langyosra hűlni. Ezalatt a petrezszelyem- és zellerzöldet húsdarálón ledaráljuk. A csombort kivesszük a tejből, beletesszük a darált zöldlevelet és ismét tűzre téve, lassú tűzön addig főzzük, amíg sűrű lesz, mint a szilvalekvár. Hagyjuk kihűlni, majd egy - egy kanál masszát véve, tenyerünkkel kúpokat formálunk az anyagból, amelyeket deszkára állítunk száradni. Szárítás közben eleinte naponta átrakjuk más deszkára, közben le is fektetjük, hogy a kúpok talpa is száradjon. A szárítást a kamra legszellősebb részén, gézzel letakarva végezzük. Amikor a churut kopogósra, reszelhetővé száradt, vászonzacskóba rakjuk és kamrában felakasztjuk. Évekig eláll. Amikor használjuk, az aprólyukú reszelőn lereszeljük."


A churuthoz tehát kerestem egy receptet, hogy kipróbálhassam, és hol máshol találhattam ilyet, mint Gergely Éva: Erdélyi ízek című szakácskönyvében.
Nagyon finom, érdekes ízvilágú leves kerekedett belőle, még megmaradt egy kúp churutom, azzal kipróbálok valamilyen más levest is.


A konyharuhát pedig Mesitől kaptam ajándékba, és Szilabi hímezte.


Hozzávalók
  • 1 kisebb darab orjacsont
  • 2 - 3 sárgarépa
  • 1 petrezselyem
  • 1 hagyma
  • 2 - 3 szelet szárított gomba(ez nálam kimaradt ,mert ilyenem nem volt)
  • száraz széles laska vagy kagylótészta(nálam nem éppen kagyló:))
  • 1 dl tejföl
  • 1 kúp churut
  • bors
Elkészítés:
Az orjacsontot megmosva hideg vízben főni tettem, amikor felfőtt leszedtem a habját, és hozzáadtam egy fej hagymát egészben, valamint a sót. Amikor a csonton a hús majdnem megpuhult hozzáadtam a hosszú csíkokra vágott zöldséget, és azt is puhára főztem. A megfőtt húst leválasztottam a csontról és darabokra vágtam. Ezután beletettem a laskát, amikor az is megpuhult, a tejfölt elkevertem a churuttal, és egy kis levessel, amíg teljesen felhígult, és a leveshez adtam. Legvégül megszórtam borssal.



17 megjegyzés:

sedith írta...

Hmm, de finom lehet ez a leves!
Nekem is volt eredeti churutom, még anno Alíztól kaptam. És az ősszel én is készítettem néhány kúpnyit. Látod, el is felejtettem feltenni a blogra. Ezt a leírást én is olvastam valamikor, de végül a saját fejem után mentem. Az állaga nem olyan lett, mint az eredetinek - de ez az én hibámból történt - az íze viszont egy és ugyanaz.:)

Alíz írta...

Gratulálok a huruttal való próbálkozásodhoz. Ha receptet keresel hurutos leveshez, nálam kettőt is találsz. http://fakanalforgato.blogspot.com/2011/10/hurutos-laskaleves-az-ormeny-leves.html

http://fakanalforgato.blogspot.com/2011/03/angadzsaborleves.html

Jámborné Budai Mónika írta...

Nagyon izgalmas recept.
Még nem hallottam a churutról,de tetszik
kifogom próbálni:))

Bors and Pepper írta...

Érdekes dolog lehet ez a churut! Még soha nem hallottam róla!

Gizi írta...

Köszi az ismertetést, még soha nem hallottam a churutról. A levesed viszont nagyon guszta, szívesen megkóstolnám.

Panna írta...

Még én sem hallottam a churutról, de biztosan nagyon finom ez a leves! Nagyon szép a konyharuhád! :)

trollanyu írta...

Nagyon különleges lehet ez a leves:) Sajnos még nem volt szerencsém kóstolni churutos ételt, nagyon kíváncsi lennék.

Elisabeth írta...

Hát, te aztán nagyon értesz az Erdélyi különleges finomságokhoz! Nagyon guszta, és finom!

Alíz írta...

Egy kis pontosítás: Gyergyószentmiklóson két néni készít hurutot, de egyik sem örmény származású, legalábbis nem tartják magukat annak. Mindkettőt ismerem személyesen. A másik dolog: az internetről idézett hurut-készítés leírása pontatlan, van néhány apróság, amit érdemes betartani a hurut készítésénél és itt nincs leírva. Például az igazi hurutot rézüstben főzik és ennek a kezdetekben én sem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, egészen addig míg meg nem tapasztaltam személyesen. Vagyis a két néni közül az egyik rézüstben főzi, a másik nem, eleinte csak attól vettem hurutot, amelyik nem rézüstben főzi, mert ő van kint állandóan a piacon. Aztán megkóstoltam a másik néni hurutját is - aki soha nem megy ki a piacra - és megbizonyosodtam róla, hogy ég és föld a különbség a két hurut között. Az sem véletlen, hogy nem megy ki vele a piacra, háztól elhordják az egészet, annyit nem tud készíteni, hogy el ne fogyjon. :)

Katalin írta...

Nagyon finom lehet ez a leves, és a konyharuhán is nagyon szép a hímzés!

Kati írta...

sedith, akkor te ügyes vagy ma már készítettél saját kezűleg is churutot:)

Alíz, köszi a pontosítást, én azért írtam, hogy örmény származású néni készítette, mert nekem ezt írta Zsuzsa.
Igazad van természetesen, megnéztem Gergely Éva könyvében is, ott is azt írja, hogy rézüstben főzik. Be is gépelem a bejegyzésbe az ő leírását is, most azért használtam a rövidebbet a netről, mivel nem én készítettem a churutot, csak meg akartam mutatni az olvasóknak érdekességként, hogy hogyan is készül.

Jámborné Budai Mónika, örvendek, hogy tetszik, a churutkészítés nem egyszerű dolog, ahogy én is olvastam, de ha majd kipróbálod, mutasd meg milyen lett.

Bors and Pepper, akkor már érdemes volt beírnom, így te is megismerted:)

Gizi, szívesen, Alíznál olvashatsz arról is milyen igazi őrmény levest készítenek a churuttal.

Panna, köszi, azért is írtam be, mert sokan nem ismerik, eddig én is csak hallottam róla, amíg Zsuzsa meg nem ajándékozott vele.

trollanyu, hátha egyszer sikerül megkóstólnod:)

Elisabeth, nem mindenikhez értek olyan nagyon, de igyekszem tanulni.

Katalin, ha majd még Erdélyben, Gyergyó felé kirándultok, kóstóljátok meg a vele készült angadzsaborlevest.

Márti írta...

Valamikor ettem, finom!
KÉSZ!!! :D
http://martyhobby.blogspot.com/2012/01/jatek-konyvajanloval-multbol-es.html

Juci írta...

Már Alíznál megkönnyeztem e finom levest, gyerekkoromban ettem utoljára, a nagyi főzte. Finom!!!

Kati írta...

Márti, megkérlek, hogy a blogszülinapo, játékos bejegyzéshez is írd oda, hogy kész, hogy még véletlenül se, nehogy kifelejtselek:) Köszi:)

Juci, örvendek, hogy szép emlékeket ébresztett fel benned:)

Szilabi írta...

Még sosem hallottam churutról, örülök, hogy új dologra leltem Nálad! ;)
És annak is tiszta szívből örülök, hogy viszontlátom a munkámat, mert így arra a következtetésre jutottam, hogy valóban tetszik Neked! ;)

Kati írta...

Szilabi, még szép, hogy tetszik, mert csodaszép, és mert szívből készítetted, és még sosem volt konyharuhám a blogom nevével:)

Titi írta...

Nagyon érdekes ez a churut :) Sosem hallottam még róla. Egy picit macerának tűnik elkészíteni, de lehet, hogy egyszer rászánom magam.