2013. szeptember 12., csütörtök

Piros arany házilag

Ez a finomság csodaszép emlékeket idézett ma fel bennem, középiskolás koromban édesanyám minden évben készített egy - két adaggal, s télen zsíros kenyérre kenve felpakolta tízórainak. Az osztálytársaimnak annyira tetszett, hogy mindig elcserélték velem a szendvicseiket piros aranyos zsíroskenyérre, sőt a fiúk volt amikor egyszerűen elcsenték:) Emlékeztek még rá Éva, Andrea? Ugye, hogy igen. :) S persze erről eszembe jutottak más szép emlékek is, milyen gondtalanok is voltunk akkor Istenem... Semmiért se fájt a fejünk:)
Néhány éve elmúlt már, hogy nem készítettünk ilyet ősszel, nem tudom valamiért elmaradt, de az idén nekiálltunk anyuval s készítettünk két adagot. Ma amikor tyúkzsíros kenyérre kenve megkóstóltam, ugyanazt az ízt éreztem, mint akkor. Nem is tudtam ellenálni, hogy egy nagy szelet tyúkzsíros kenyeret megkenjek és megegyek vele:) Egy kis bűnözés is kell néha:)
Ja és még annyi, ez igazi piros arany, a bolti vizet se vihet neki:)


Hozzávalók (kb. 5 kisebb befőttesüveghez): 12 db piros gogos (pritamin paprika), 12 db piros fűszerpaprika (kápia paprika, vajpaprika stb.), 6 db piros csípőspaprika, 1 nagy zeller, 1 dl ecet, 1 dl cukor, 1, 5 kávéskanál só, kevés szalicil.
Elkészítése: A paprikát megmossuk, kicsumázzuk, vastagabb csíkokra vágjuk, egy nagyobb edényben, 0, 5 dl vizet töltve alája megpároljuk, paradicsompaszirózón átpaszírozzuk. A zellert meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük, apró lyukú húsdarálón ledaráljuk (vagy botmixerrel pépesítjük). Az átpaszírozott paprikát alacsony lángon addig főzzük, amíg a leve kezd elpárologni, ekkor hozzáadjuk az ecetet, a ledarált zellert, együtt addig főzzük, amíg a massza kezd megsimulni. Ekkor hozzáadjuk a cukrot és a sót is, és addig főzzük, amíg a leve teljesen elfő, a massza besűrűsödik, krémszerű lesz. A tűzről levéve kevés szalicilt kavarunk bele, majd tiszta befőttesüvegekbe kanalazzuk. Szárazdunsztban hagyjuk kihülni. A biztonság kedvéért forró vízben is kidunsztoljuk. Egész télen eláll, a megkezdett üveget hűtőszekrényben tároljuk.

15 megjegyzés:

Okki írta...

Milyen szép a színe! :)
Nálunk is nagy kedvenc zsíros kenyérrel. ;)

Rózsa Pachné Szévald írta...

Ma készítünk zakuszkát és egyben ezt is kipróbáljuk :)
Szerencsére nem nehéz elkészíteni,biztosan nagyon finom lesz :)
Köszönöm a jól bevált recepteket !!!

Elisabeth Foodandthrift írta...

Katika, imádom a fantasztikus Piros Aranyodat, fel is tüztem a Pinterest-re nézz be a magyar táblámra...itt a cim! Amint észre vetttem te neked nincs pinterest tábláid. Puszillak

http://www.pinterest.com/foodandthrift/all-things-hungarian/

Jámborné Budai Mónika írta...

Kati! Fantasztikus vagy, viszem is a receptet, mert én is imádom a zsíros kenyeret piros arannyal:))

Böbe írta...

Kati köszi szépen, viszem is a receptet! De sokat ettem régen én is piros arannyal kent zsíros kenyeret:))

trollanyu írta...

Ez csoda finom lehet, gyönyörű színe van:) Nagyon szerettem mindig a piros aranyat és házit még sosem ettem, mi sosem készítettünk

HajniZoli írta...

Ez nagyon jó! Most tettem én is üvegekbe, egy kissé másabb csak a receptem. Nagyon finom, vajas kenyéren teszteltem:-)

Patrícia írta...

Köszönöm a receptet,nemsokára kipróbálom, nagyon szeretem a piros aranyat.

Kati írta...

Okki, ugye, nekem is nagyon tetszik:) Bizony szíros kenyérrel isteni:)Köszi:)

Rózsa, remélem ízleni fog a piros arany is:) Nincs mit, nagyon szívesen, nekem ez a legnagyobb dícséret, ha kipróbáltok valamit tőlem és ízlik:) Köszi:)

Elisabeth, köszi, azt is , hogy kitűzted a Pinterestre:) Nekem is van Pinterest profilom, csak nagyon ritkán használom:) Köszi:)

Mónika, örvendek, hogy tetszik, s ha kipróbálod s ízlik mégjobban:) Köszi:)

Böbe, remélem ízleni fog:) Köszi:)

trollanyu, köszi:) Mi meg boltit nem vettünk soha, csak az egyetemi éveim alatt kóstóltam talán egyszer, de össze sem lehet hasonlítani a házival:)

HajniZoli, vajaskenyérrel is pont olyan finom lehet:) Kíváncsi vagyok a te receptedre is:) Köszi:)

Patrícia, szívesen, nincs mit, én örvendek, ha kipróbálod, s ha ízlik mégjobban:) Köszi:)

Rózsa Pachné Szévald írta...

Ha gondolod néz be ide :
http://clinterapi.blogspot.hu/
Pirosarany szuper lett,nem volt csípős paprikám,így csilivel oldottam meg :)

Márti írta...

Igazad van, milyen apró dolgoknak tudtuk örülni...
Ez a recept nagyon jó!

Lilla Seffer írta...

Szuper recept. Én ugyan nem szoktam ilyet készíteni, de szerencsére tavaly kaptam két üveggel is egyet édesanyámtól, egyet pedig az anyósomtól. Még eszembe nem jutott egyszer sem, hogyy így is felhasználjam, de jó ötletet adtál. :)

Hankka írta...

Ez tetszik, hogy vizet se vihet neki, még nem hallottam! :) Gyerekkoromban mi is gyakran ettünk zsíros vagy vajas és Piros Aranyos kenyeret, de nem házi készítésűvel! :) Nagyon fincsi lehet, viszem is a receptet! :)

Névtelen írta...

Nagyon szépek a kommentek, igazából kíváncsi lennék, hogy ki az, aki valóban elkészítette a receptet a megadott hozzávalókkal mennyiségeket pontosan betartva, és közülük ki evet már bolti piros aranyat (tudjuk, ez egy levédett márka!), kvázi ki hasonlította össze a kettőt. Jelzem én megtettem. Túl azon, hogy kb. 4-5 órám ráment a projektre azt kell, hogy mondjam, hogy a szerző receptjének folyománya tegező viszonyban sincs az eredeti ízekkel. Keveredik itt édes, savanyú, (a 1,5 kávéskanál só ehhez a mennyiséghez kifejezetten vicc) de a bíróság sem tudná rábizonyítani, hogy ez bizony piros arany akar lenni, házilag. Paprikalekvárnak hívták nagyanyáink, kb. azt a színvonalat hozza, semmivel sem többet. Sőt kevesebbet, mert ők bedarálták a paprikát héjastól, oszt viszon'látás. Kb. 1,5 órát lehetett volna megspórolni vele passzírozás nélkül. Csókolom!

Névtelen írta...

Bocsánat, most látom, hogy névtelennek tüntetett fel a rendszer, majd mondják, hogy könnyű névtelenül kritizálni. Nos a nevem Tóth János, az email címem diamond6@freemail.hu. Szép napot mindenkinek!