Hozzávalók (1 személyre): 10 dkg friss orda, 1 dl házi készítésű natúr joghurt, 2 kávéskanál házi vaníliáscukor, egy kis szál citromfű, 1 kis szál vadmenta, 15 dkg lila faieper, 1 evőkanál cukor.
Elkészítése: Az ordát villával alaposan áttörjük, majd hozzáadva a joghurtot, a vaníliáscukrot, az apróra vágott mentát és citromfüvet, simára keverjük.
A faieper szárait lecsipkedjük, megmossuk, majd hozzáadva a cukrot és kevés vizet puhára pároljuk, simára turmixoljuk, kihűtjük.
Az ordás krémet és az eperdzsemet pohárba rétegezzük, mentalevéllel, egész eperszemekkel dizsítjük, behűtve tálaljuk.
Hű, ez nagyon finom lehet!
VálaszTörlésEgyszer már szedtünk az idén fáról epret, de nem sok lett, és azt lefagyasztottam ételszínezési céllal.
Ha még lesz a jövő héten eper a fán, elkészítem ezt a pohárdesszertet!
Elképesztően ötletes! És mind csupa finomságos összetevőkkel. Elteszem a receptet :)
VálaszTörlésÓ hogy én ezt a fajta epret hogy imádom és milyen nagyon régen ettem! Nagyon guszta és biztos nagyon finom is!
VálaszTörlésKati,ha nem gond leírnád mi az az orda,sajna fogalmam sincs :o)
VálaszTörlésKöszi...
Guszta desszertet készítettél! Ordával párosítva nagyon jó lehet.
VálaszTörlésImádom ezt az epret, de még soha nem készítettem belőle semmit, "csak" úgy nyersen szoktuk enni! :) Tetszik a pohárkrém, finom lehet! :)
VálaszTörlésMilyen jó ötlet, a faieper desszertbe! A mellettünk lévő kis utcába ott rohad a fán, nem szedi senki,néha mi szoktuk,a járda már fekete a sok lehullott szemektől, kár érte.
VálaszTörlésmarisz57, tiszta jó ötlet a színezéshez tényleg:) Köszi:)
VálaszTörlésKata, köszi, finom is, próbáld ki majd:) Köszi:) Puszi:)
Éva, én is nagyon szeretem, hátha hozzájutsz te is valahol:)
Rózsa, elküldtem emailban neked, de ide is bemásolom a linket ahol elolvasható: http://makacskakonyhaja.blogspot.ro/2011/07/az-orda.html
HajniZoli, fincsi volt bizony:)
Hankka, igazából mi is csak úgy a fáról szoktuk enni, de hát egy gastroblogger számára ez is kihívás volt, kipróbálni valami készítményben is:)
Márti, nálunk is általában lehull a fákról amit nem eszünk meg, nekünk egy fehér színű van a kapuban, de annyi van rajta, hogy rengeteg, már sokat ettem róla, de mindig tele az alja, a közelben lakó roma gyermekek azt reggelizik, vacsorázzák a fa alatt:)
S ami már nem ehető összeseperjük s a tyúkoknak adjuk. De mi is csemegézünk ám róla:)
Fincsi lehetett a poharasod :)
VálaszTörlésKati, buszke vagyok rad nagyon, hogy ilyen sok szep, es finom dolgokat kreatolsz. A fotoid is nagyon szepek, es a talalas is szuper! Puszillak
VálaszTörlésEzt a poharas desszertet en is tobbszor keszitem, de eltudom kepzelni hogy mennyire finomabb csak leszedni a farol, ugy mint nalunk a mango es az avocado!
Katalin, köszi, bizony finom volt:)
VálaszTörlésElisabeth, köszönöm a szép szavaidat, én örvendek, hogy ismerhetlek, úgy érzek igazi blogbarátnők lettünk:) Igyekszem fejlődni:)
De jó lenne ha a mangót és avokadót is a fáról szedhetném:) A mangót különösen kedvelem:)
Valóban unalmas ezt az epret szedni. Gyerekkoromban a szomszéd fiú nagyanyjánál szedtük az árokban. Mindig a fűbe esett és egyenként kellett onnan kikeresni, hol is vannak. Nem szerettem. Anyukám is mesélte, hogy náluk is otthon a gyerekek szedték, ez volt a családi program az éréskor reggelente. Ő sem szerette. :)
VálaszTörlésNoryta, igen, így van, unalmas szedni, de azért egy két marékkal egy ilyen desszerthez jöhet:)
VálaszTörlésNagyon sajnálom ami történt.