2013. július 8., hétfő

Meggyes, csokoládés piskóta

Gyerekkoromban nagyon sokszor sütött édesanyám ilyen sütit, ha valami finomat kívántunk. Most a meggy feldolgozása közben/után jutalomként sütöttük magunknak ezt a gyors sütit, mert finom, és mégis hamar kész van:) El is fogyott mind egy morzsáig, csak mind ettük volna:)
Egymásután fotóztam a Keserű csokoládés meggydzsemet, a Meggyes, csokoládés piskótát valamit a Meggyszörpöt, így a fotók nagyon hasonlatosak egymáshoz, ugyanazzal a piros szettel készültek, szerintem ez a szín nagyon illik a meggyhez:)



 Hozzávalók: 7 tojás, 2 evőkanál víz a tojássárgához, 2 evőkanál víz a tojásfehérjéhez (tehát összesen 4 evőkanál víz), 9 evőkanál liszt, 9 evőkanál cukor, 1 csapott kávéskanál rózsakő (szalalkáli), a tojásfehérjéhez egy csipetnyi só, 15 dkg kimagolt meggy lecsepegtetve, 10 dkg csokoládé, 2 - 3 evőkanál búzadara (gríz).
Elkészítése: A tojássárgákhoz hozzáadjuk a 2 evőkanál vizet, a cukrot, a rózsakövet, habosra kavarjuk, amíg teljesen kifehéredik. A tojásfehérjéhez hozzáadjuk a 2 evőkanál vizet, a csipetnyi sót és kemény habbá verjük. A tojássárgás masszát fakanállal óvatosan összedolgozzuk a habbal és a liszttel, vigyázva, hogy ne törjük össze a habot. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. A meggyet elkeverjük a búzadarával, hogy majd ne áztassa el a piskótát, rászórjuk a tepsiben lévő masszára, majd a kockára vágott csokit is. Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. Az első tíz percben nem nyitjuk ki a sütő ajtaját, mert összeesik a piskóta.

11 megjegyzés:

sedith írta...

Biztos nagyon finom volt! :) SZépek a fotók. :)

Éva írta...

Nagyon finom lehetett guszta a süteményed nagyon! Nagyon jól illik valóban ez a piros mintás tálalás!

Aleda írta...

Nagy kedvenc nálunk is a meggyes sütemény, az idén már 3x sütöttem:) Gyönyörű a készleted!!

martinelli írta...

Nálunk is nagy kedvenc, igaz kicsit másképp készítjük és csoki nélkül. Nagyon finom lehet ez a változat is.

Okki írta...

Idáig csak simán készítettem, de kifogom próbálni csokival is. :)
Nagyon guszta, nem csoda, hogy mind elfogott. :)

Lilla Seffer írta...

Jó kis fotók, szuper süti!

Hankka írta...

De jó, megint tanultam valamit: a rózsakő az a szalalkáli! :) Első ránézésre azt hittem, kelt tészta, olyan szép! Így, hogy nem kell keleszteni, még jobban tetszik, guszta! :)

Katalin írta...

Nagyon fincsi lehetett, kár hogy már elfogyott, így nem tudom megkóstolni :)

María írta...

Látom nagyon benne vagy a meggyezésben :). Finom lehetett a sütid, csakúgy, mint a keserű csokis lekvárod. Én nem vagyok nagy csokirajongó, mégis azt mondom finom lehetett az is és ez is. A meggyszörpről már nem is beszélve

Bernadett Rauski írta...

Koszonom,visszajovok a receptert es kiprobalom.:)

Kati írta...

sedith, tényleg az volt, köszi, igyekszem a fotók terén is:)

Éva, köszi, én is úgy találtam:)

Aleda, köszi, azt hiszem nálunk is készül még majd más gyümölccsel, de meggyel az igazi:) Köszi, a készlet az anyumé:)

martinelli, nálunk se mindig kerül csoki bele, de most tettem:) Köszi:)

Okki, van amikor nálunk is csak simán készül, nem kötelező a csoki, de finom tőle:) Köszi:)

Lilla Seffer, köszi nagyon:)

Hankka, ez olyan pihe - puha piskóta, vágni is alig lehet olyan puha:) Én sem tudtam, hogy a rózsakő a szalalkáli, de egyszer rákérdezett valaki Magyarországról, ők nem ismerték a rózsakövet, s utánanéztewm én is, így tudtam meg:) Köszi:)

Katalin, a kedvedért még sütök egyet, ha meglátogatsz:) Köszi:)

Mária, benne voltunk nyakig szó szerint a meggyben:) De meglett minden szerencsére:)
Én szeretem a keserűcsokit főleg, de ha nem is vagy nagy csokirajongó, próbáld ki egyszer, sütikbe, kekszhez, isteni finom:) Köszi:)

Bernadett Rauski, annak csak örvendek, ha kipróbálod, majd szólj vissza, hogyan sikerült:) Köszi:)