2013. március 11., hétfő

Vaníliás koszorú

Édesanyám és nagymamám is régebb gyakran készítették ezt a süteményt, aztán egy ideig feledésbe merült. Most újra megsütötte édesanyám a hétvégére, mert ez egy nagyon finom, mégis olcsó, kevés hozzávalót igénylő sütemény, és ez azért számít a mai világban. Ünnepnapokra is szívesen ajánlom, mert finomsága mellett mutatós is. Anyu, köszi, hogy megsütötted ismét :)



Hozzávalók: 70 dkg liszt, 30 dkg darált dió, 30 dkg porcukor, 50 dkg margarin, 2 evőkanál tej (szigorúan csak 2), 2 tasak vaníliás cukor, vaníliás porcukor a szóráshoz.
Elkészítése: A hozzávalókat mind összegyúrjuk, amíg teljesen egynemű masszát kapunk. Nehezen fog összeállni, de nem szabad több tejet hozzáönteni, mert akkor túl lágy lessz a massza, hanem addig kell gyúrni, amíg a kezünk melegétől a meglágyult margarintól teljesen összeáll a tészta. Amikor összeállt a húsdarálóra szerelhető keksznyomó csillagos formáján átnyomjuk, s koszorú alakban meghajlítjuk. Előmelegített sütőben, közepes lángnál, világosra sütjük. Amikor kihült meghintjük vaníliás porcukorral.
Frissen még ropogósak a kekszek, de letakarva pár nap alatt megpuhulnak, persze ha marad belőle:)

16 megjegyzés:

Édeskonyha írta...

Szépségesek! Nekem is süthetne valaki. Vajon keksznyomópisztollyal is működne a tészta?

Kati írta...

Édeskonyha, köszönöm, édesanyám nevében is:) Nem tudom mennyire masszív az a keksznyomó pisztoly, mert ennek eléggé kemény kell legyen a tésztája, hogy kinyomható legyen.

Éva írta...

Nagyon szeretem ezt a fajta süteményt. Ráadásul nekem ami van formám többféle alakot lehet nyomni vele. Nagyon szép lett amit anyukád csinált!

Hankka írta...

De régen készítettem, pedig mennyire finom! :) Illetve nálunk dió nem kerül a tésztájába, de így talán még finomabb is, legközelebb kipróbálom! :)

Blogkonyha írta...

Anyukámnak volt ilyen kütyüje a darálóra, sokszor sütött. A kakaós is nagyon finom. A kávémhoz jól jönne pár karika...

Petra írta...

Hű, de jól néznek ki! Szerinted daráló nélkül esetleg nagyméretű habzsákból is ki lehet nyomni? Mennyire kemény a tészta?

Okki írta...

Jó, hogy eszembe juttattad, már évek óta nem süttem, pedig szeretjük.
Nagyon guszták lettek. :)

Chef Viki írta...

Jaj de szépek :-)

Unknown írta...

De finom lehet! Mindig akartam ilyet sütni, úgyhogy már loptam is a receptet!

Unknown írta...

De megenném most. :))) Ismerem én is ezt a sütit, de már nagyon rég készített ilyet anyukám. Én még nem sütöttem meg egyszer sem. :))

marisz57 írta...

Finom a tésztája, ismerem a sütit, de nekem nincs ilyen nyomóformám, így még nem sütöttem.

HajniZoli írta...

Húsdarálós, így mondtuk neki gyerekkorunkban. Édesanyám sütötte mindig, én soha, habár mikor mentem férjhez a receptjét leírtam. Elő kell keressem:-) emlékszem, hogy szerettük forró tejjel, vagy teával:-)

Adél írta...

Finom ez a süti, régen ettem már, de akkor is csak egyenesre hagyva. Jó ötlet így koszorúba formázni és mutatós is !!

Katalin írta...

Anyukád ismét szép sütiket készített :)
Egy játékra szeretnélek invitálni, amit Éva indított, légy szíves nézz majd be hozzám :)

teller-cake írta...

A Mamám is mindig készítette, de dió nélkül és nem csinált karikát csak rudakat. De jó lenne ha készíthetne még nekem....

Kati írta...

Éva, az anyum formáján is többféle minta van, mi mindig ezzel csináltuk:) Kösz az anyu nevében is:)

Hankka, mi mindig dióval készítjük, ez adja a porhanyósságát és a finomságát is a sütinek. Köszi:)

Illéskrisz, na látod tiszta jó ötlet kakaóval is kipróbálni:) Köszi:)

Petra köszi, eléggé kemény kell legyen a tésztája, de azért csak anyira, hogy hajlítható, nem törik el. Szerintem ha a habzsák valami massziv anyagból van abból is ki lehet nyomni, de biztosat nem tudok mondani, mert olyannal mi soha nem készítettük.

Okki, mi is rég sütöttük, s most eszünkbe jutott:) Köszi:)

Chef Viki, köszi:)

Viktória Bori, nyugodtan vigyed, annak csak örvendek:)

Erika, én sem készítettem, anyum sütötte, de amúgy nem nehéz elkészíteni:)

marisz57, igen, anyuval mi is azon tanakodtunk, hogy mostanában nem is láttunk ilyen formát az üzletben, hogy nekem is vegyünk:) De anyum kölcsönadja mikor kell, a húsdarálóval együtt, mert az sincs nekem:)

HajniZoli, képzeld, a tegnap este én is kakaóval majszoltam el kettőt, s olyan finom volt:)

Adél , mindig így koszorúként készítettük, én is ettem másnál csak hosszú csíkokban hagyva is. Az ízén nem változtat a forma:) Köszi:)

Katalin, köszi az ő nevében is:) Megyek hozzád nemsokára:)

teller cake, az én nagymamám is sokszor készítette, sajnálom, hogy neked már nem tud készíteni nagymamád.